A marsi egyenlítő környékére küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotját

A Mars egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum nevű vidéket tartják a mesterek a legmegfelelőbb kutatási helyszínnek az ExoMars orosz-európai űrexpedíció 2020-ban útnak induló kutatórobotja részére, amely a múltbeli és akár a jelenkori élet lehetséges nyomai után fog kutatni a vörös bolygón.

Az agyagban és eltérő ásványokban gazdag vidéket egy szakértői bizottság választotta ki az angliai Leicesteri Felsőfokú intézményben megszervezett kétnapos találkozón. Az Oxia Planum kiválasztása ellenben csak azután válik hivatalossá, hogy az ExoMars projekt mögött álló Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkoszmosz orosz állami űripari cég vezetői is rábólintanak a helyszínre – írja a BBC hírportálja.

A Leszállóhely-kiválasztó Munkacsoport (LSSWG) több mint négy éve mérlegeli az eltérő landolási lehetőségeket az ExoMars projekt részére, figyelembe véve a szélesebb akadémiai közösség javaslatait is. A bizottság tevékenységét segítő mérnökök elsődleges szempontja az volt, hogy olyan helyszínt találjanak, ahol minimálisak a landolást övező kockázatok.

A vörös bolygó felszínén való leszállás bonyolult dolog. Az erre vállalkozó missziók több mint fele belebukott a próbálkozásba. Az ExoMars űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli titulussal rendelkező leszállóegysége példának okáért 2016-ban megsemmisült, miután a Marsra történő leszállás folyamata esetén 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a vörös bolygó felszínének.

A Leicesteri Felsőfokú intézményben megszervezett eheti ülésen sikerült kettőre leszűkíteni a lehetséges leszállóhelyek számát: az Oxia mellett a tőle északi irányba fekvő Mawrth Vallis maradt csak versenyben. Noha mindkét szféra egy hajdani mikrobiális élet nyomainak lehetséges felfedezésével kecsegteti a kutatókat, a munkacsoport végül az Oxia mellett döntött, amely akadémiai és mérnöki szempontból is alkalmasabb színtér a rover részére.

Az Oxia nagyjából 18 fokra északi irányba terül el a vörös bolygó egyenlítőjétől, biztosítva, hogy a kutatórobot napelemeit teljes évben érje a napsugárzás.

A kutatókat ugyanakkor sokkal jobban érdekli mindaz, ami az űrszonda hat kereke alatt lehet. A Mars körüli pályáról végzett megfigyelések hiszen azt sugallják, hogy ez a környék agyagban gazdag, melynek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a víz.

A mesterek alapján az Oxia tavakat, folyókat és torkolatokat is rejthet. A fúróval és másfajta műszerekkel felszerelt rover mindazonáltal képes lesz észlelni a biológiai aktivitás nyomait is az üledékekben.

A marsjárót az elképzelések alapján 2020. július 25. és augusztus 13. közt indítják útnak a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről és várhatóan 2021. március 19-én érkezik meg a Marsra.

A kutatórobotot a toulouse-i székhelyű Airbus repülőgépgyártó szereli össze nagy-britanniai gyártóközpontjában, Stevenage-ben.

MTI

Hozzászólások lezárva.