Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek ezt követően felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján.

Múlt évben szeptemberben közölte az MTA EK-ban funkcionáló Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt abban a kísérletben, amikor is az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el.

Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében
Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

Az MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment)kísérlet újabb részleteiről szóló beszámoló alapján, a két női fantom – nevük Helga és Zohar – az Orion űrhajó egy-egy ülésében foglal ezt követően helyet. A végtagok nélküli, 38-38 szeletből felépített testszövetekvivalens műanyagból készült torzók sűrűsége testen belül a lágyszöveteknek, csontoknak, azonkívül a tüdőknek megfelelően változik. A torzókban – elsődlegesen az nagyobb érzékenységgel rendelkezik szervek, úgy mint a tüdők, a gyomor, az anyaméh, emellett a csontvelő helyén – több mind 5600 sugárzásmérő detektor, valamint dózismérő foglal ezután helyet, közöttük az MTA EK detektorai is.

Thomas Berger, a MARE kísérlet vezető tudósa a női fantomok melletti választást azzal indokolta, hogy egyrészt egyre több a női űrhajós, másrészt a női szervezet javarészben nagyobb érzékenységgel rendelkezik az ionizáló sugárzásra.

Az űrhajósok részére a kozmikus sugárzás, azonkívül a Napból származó nagyenergiájú töltött részecskék jelentik az egyik óriási kockázatot egy holdutazás alatt. Az internacionális Űrállomás fedélzetén az űrhajósokat 250-szer nagyobb sugárdózis éri, mint minket itt a Föld felszínén. A bolygóközi térben, a Föld mágneses védelmén kívül a sugárterhelés a földi háttérnek akár a 700-szorosa is lehet.

A polietilénből készült AstroRad sugárvédelmi mellényt Zohar fogja viselni, amely a felső testét és méhét fogja védeni.

A földi gyakorlatban Helgához és Zoharhoz hasonló fantomokat használnak kórházakban rosszindulatú daganatok sugárterápiás kezelésének tervezéséhez, az AstroRad mellény tervezésénél mindazonáltal a radiológiai vészhelyzetekre fejlesztett sugárvédelmi mellényeket vették alapul az izraeli StemRad társaság fejlesztői.

A Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt az internacionális Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek betudhatóan hívták meg az MTA EK-t a NASA MARE kísérletében való részvételre.

Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés alatt csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új Orion űrhajójának első Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor.

mti

Hozzászólások lezárva.