![\"A](\"http:\/\/www.automatic-security.info\/wp-content\/uploads\/2017\/05\/szaturnusz-cassini-urszondarol-1.jpg\")
<\/a>A Cassini \u0171rszonda m\u00e1r az utols\u00f3 f\u00e1zisban<\/p><\/div>\n
A Cassini-k\u00fcldet\u00e9s vezet\u0151i az\u00e9rt v\u00e1lasztott\u00e1k a szonda megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9nek ezt a m\u00f3dj\u00e1t, hogy a Szaturnusz holdrendszer\u00e9t m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl se tegy\u00e9k ki emberi eredet\u0171 szennyez\u00e9snek. Amennyiben mivel a szonda m\u0171szereit sim\u00e1n csak kikapcsolj\u00e1k, akkor el\u0151fordulhat, hogy az akkor m\u00e1r kontroll\u00e1lhatatlan p\u00e1ly\u00e1n mozg\u00f3 szonda valamelyik holdra zuhan \u00e9s f\u00f6ldi eredet\u0171 szennyez\u00e9st sz\u00e1ll\u00edt oda, melyet felt\u00e9tlen\u00fcl el kell ker\u00fclni, ha a kutat\u00e1sok egyik c\u00e9lja az \u00e9let lehet\u0151s\u00e9geinek keres\u00e9se a Naprendszer m\u00e1s \u00e9gitestein.<\/p>\n
A k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napokban a szonda az \u00f6sszes r\u00e9gebbin\u00e9l jobban megk\u00f6zel\u00edti a Szaturnuszt: minden kering\u00e9se alatt a gy\u0171r\u0171k bels\u0151 pereme \u00e9s a Szaturnusz k\u00f6zt halad, ennek \u00e9rtelm\u00e9ben az k\u00e9s\u0151bbi 22\u00a0kering\u00e9s alkalm\u00e1val eg\u00e9szen k\u00f6zelr\u0151l tudja tanulm\u00e1nyozni a bolyg\u00f3t \u00e9s a legbels\u0151 gy\u0171r\u0171ket is.<\/p>\n
A Szaturnusz vizsg\u00e1lat\u00e1ra tervezett Cassini-Huygens-\u0171rszond\u00e1t 1997. okt\u00f3ber 15-\u00e9n ind\u00edtott\u00e1k. Az anyaszonda, a Cassini (amerikai \u0171rkutat\u00e1si hivatal, NASA) feladata az volt, hogy a Szaturnusz k\u00f6r\u00fcl keringve vizsg\u00e1lja a bolyg\u00f3t, mit\u00f6bb annak gy\u0171r\u0171- \u00e9s holdrendszer\u00e9t. A Cassinivel egyes\u00fclt er\u0151vel utaz\u00f3 Huygens nev\u0171 lesz\u00e1ll\u00f3egys\u00e9get (Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g, ESA) a Titan \u00f3ri\u00e1shold r\u00e9szletes helysz\u00edni vizsg\u00e1lat\u00e1ra k\u00fcldt\u00e9k.<\/p>\n
A Huygens fed\u00e9lzet\u00e9n magyar k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9ssel gy\u00e1rtott berendez\u00e9sek is helyet kaptak. Az MTA R\u00e9szecske- \u00e9s Magfizikai Kutat\u00f3int\u00e9zet \u2013 ma MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont \u2013 mesterei a fed\u00e9lzeti magnetom\u00e9ter \u00e9s a plazmaspektrom\u00e9ter f\u00f6ldi ellen\u0151rz\u0151 \u00e9s kalibr\u00e1l\u00f3 rendszer\u00e9t alkott\u00e1k meg.<\/p>\n
A szondap\u00e1ros 2004. j\u00falius 1-j\u00e9n \u00e1llt p\u00e1ly\u00e1ra a Szaturnusz k\u00f6r\u00fcl. A Huygens 2004. december 25-\u00e9n v\u00e1lt le az anyaszond\u00e1r\u00f3l, ezt k\u00f6vet\u0151en 2005. janu\u00e1r 14-\u00e9n sima lesz\u00e1ll\u00e1st v\u00e9gzett a Titan addig teljesen idegen felsz\u00edn\u00e9re.<\/p>\n
A k\u00fcldet\u00e9s t\u00f6bb \u00faj \u00e9s meglep\u0151 eredm\u00e9nnyel szolg\u00e1lt. A legfontosabbak k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3 az els\u0151 sima lesz\u00e1ll\u00e1s egy k\u00fcls\u0151 naprendszerbeli holdon, a Titanon. Enn\u00e9l t\u00e1volabbi \u00e9gitesten m\u00e9g nem sz\u00e1llt le ember alkotta konstrukci\u00f3. A Titanon a f\u00f6ldihez hasonl\u00f3 felsz\u00edni k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeket tal\u00e1lt a Huygens: foly\u00f3medreket, er\u00f3zi\u00f3 puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak nyomait, hab\u00e1r ott v\u00edz helyett met\u00e1ntartalm\u00fa csapad\u00e9k esik, foly\u00f3kat, tavakat \u00e9s tengereket is l\u00e9trehozva.<\/p>\n
L\u00e9nyeges felfedez\u00e9s volt az \u00e9let lehet\u0151s\u00e9ge a Szaturnusz rendszer\u00e9ben. Eg\u00e9sz meglepet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rte a mestereket, hogy egy m\u00e1sik nagyobb hold, az Enceladus felsz\u00edn\u00e9b\u0151l vizet mag\u00e1ba foglal\u00f3 anyag \u00e1ramlik, s\u0151t l\u00f6vell ki. A hold felsz\u00edne alatt tekint\u00e9lyes kiterjed\u00e9s\u0171 v\u00edz\u00f3ce\u00e1n lehet.<\/p>\n
Fontos eredm\u00e9ny a Iapetus hold rejt\u00e9lyes k\u00e9tarc\u00fas\u00e1g\u00e1nak megfejt\u00e9se. A Iapetus egy vil\u00e1gos \u00e9s egy j\u00f3val s\u00f6t\u00e9tebb \u2013 rossz f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 \u2013 f\u00e9lg\u00f6mbb\u0151l \u00e1ll, de ennek oka eddig idegen volt. Kider\u00fclt, hogy a Iapetus p\u00e1ly\u00e1ja ment\u00e9n elsz\u00f3rtan elhelyezked\u0151 rossz f\u00e9nyvisszaver\u0151 port a hold bes\u00f6pri, \u00e9s ez az anyag a Iapetus vezet\u0151 f\u00e9ltek\u00e9j\u00e9n gy\u0171lik \u00f6ssze.<\/p>\n
Kardin\u00e1lis eredm\u00e9ny az \u00f3ri\u00e1s hurrik\u00e1nok felfedez\u00e9se a bolyg\u00f3 mindk\u00e9t p\u00f3lusa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, \u00e9s az \u00e9szaki pol\u00e1ris hexagon eg\u00e9sz felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se. A k\u00fcldet\u00e9s v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1ban a hatsz\u00f6g alak\u00fa k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny \u2013 igazs\u00e1g szerint k\u00e1pr\u00e1zatosan er\u0151s \u00f6rv\u00e9nyz\u00f3na \u2013 \u00fajabb vizsg\u00e1lat\u00e1val val\u00f3sz\u00edn\u0171leg siker\u00fcl kider\u00edteni a jelens\u00e9g ok\u00e1t.<\/p>\n
mti<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
K\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek utols\u00f3 szakasz\u00e1hoz \u00e9rkezett a Cassini \u0171rszonda, amely a Szaturnuszba csap\u00f3dva r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl megsemmis\u00fcl.<\/p>\n