![\"El\u0151\u00e1ll\u00edtotta](\"http:\/\/www.automatic-security.info\/wp-content\/uploads\/2017\/05\/rontgenlezer-elektrongyorsito.jpg\" "\\"El\u0151\u00e1ll\u00edtotta")
<\/a>El\u0151\u00e1ll\u00edtotta az els\u0151 felvillan\u00e1sokat a F\u00f6ld leghosszabb szupravezet\u0151 line\u00e1ris r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3ja<\/p><\/div>\n
Az els\u0151 napon m\u00e1sodpercenk\u00e9nt egy-egy villan\u00e1st produk\u00e1ltak, a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny szeptemberi hivatalos felavat\u00e1s\u00e1ig viszont m\u00e1sodpercenk\u00e9nt 27\u00a0ezerre akarj\u00e1k n\u00f6velni a felvillan\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1t. A felvillan\u00f3 l\u00e9zerf\u00e9ny mind\u00f6ssze 0,8\u00a0nanom\u00e9ter hull\u00e1mhossz\u00fa volt, ami 500-szor r\u00f6videbb a megfigyelhet\u0151 f\u00e9ny hull\u00e1mhossz\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n
\u201eA kutat\u00e1s \u00faj korszaka veszi kezdet\u00e9t Eur\u00f3p\u00e1ban az els\u0151 l\u00e9zerf\u00e9nnyel, amit ma a F\u00f6ld legkorszer\u0171bb \u00e9s a legnagyobb teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 line\u00e1ris gyors\u00edt\u00f3j\u00e1val el\u0151\u00e1ll\u00edtottunk\u201d \u2013 id\u00e9zte a dpa \u00e9s az AP a n\u00e9metorsz\u00e1gi kutat\u00f3int\u00e9zet k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n
A schenefeldi berendez\u00e9s 2,1\u00a0kilom\u00e9ter hossz\u00fa f\u00f6ldalatti elektrongyors\u00edt\u00f3j\u00e1ban 98\u00a0darab, 1,7\u00a0kilom\u00e9ter t\u00e1von egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151en kapcsolt rezon\u00e1tor gyors\u00edtja az elektronokat egyel\u0151re 12\u00a0GeV (12\u00a0milli\u00e1rd elektronvolt) energi\u00e1ra; ezt az energi\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napokban szakaszosan 17,5\u00a0GeV-re fogj\u00e1k emelni. A rezon\u00e1torok ni\u00f3bium f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek \u00e9s az abszol\u00fat nulla fok k\u00f6zel\u00e9ben, -271\u00a0Celsius-fokos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten m\u0171k\u00f6dnek, ahol a ni\u00f3bium szupravezet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, vagyis teljesen elvesz\u00edti elektromos ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t \u2013 olvashat\u00f3 az MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont honlapj\u00e1n.<\/p>\n
A felgyors\u00edtott elektronokat m\u00e1gnesek rendk\u00edv\u00fcli elrendez\u00e9s\u0171, csaknem 200\u00a0m\u00e9teres sorozat\u00e1ba, \u00fagynevezett undul\u00e1torokba vezetik, amelyekben m\u00e1sodpercenk\u00e9nt 27\u00a0000\u00a0igen r\u00f6vid, a l\u00e9zerf\u00e9nyhez hasonl\u00f3 tulajdons\u00e1gokkal b\u00fcszk\u00e9lkedhet\u0151, a trad\u00edci\u00f3knak megfelel\u0151 r\u00f6ntgenforr\u00e1sok\u00e9n\u00e1l egy milli\u00e1rdszor er\u0151sebb r\u00f6ntgenfelvillan\u00e1s keletkezik. A szakemberek ezeket a 10\u00a0keV k\u00f6r\u00fcli energi\u00e1j\u00fa, vagyis a kem\u00e9nyr\u00f6ntgen-tartom\u00e1nyba es\u0151 fotonokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 felvillan\u00e1sokat fogj\u00e1k haszn\u00e1lni az \u00f6sszesen 3,4\u00a0kilom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1g\u00fa r\u00f6ntgenl\u00e9zer v\u00e9g\u00e9n ki\u00e9p\u00fcl\u0151 m\u00e9r\u0151\u00e1llom\u00e1sokon k\u00eds\u00e9rletek v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re. Ezekben atomi felbont\u00e1ssal t\u00e9rk\u00e9pezik fel v\u00edrusok szerkezet\u00e9t, sejtek molekul\u00e1ris \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t fejtik meg, h\u00e1romdimenzi\u00f3s \u201ef\u00e9nyk\u00e9peket\u201d k\u00e9sz\u00edtenek a na no vi l\u00e1g r\u00f3l, sz\u00e9lsebes k\u00e9miai reakci\u00f3kat \u201efilmeznek le\u201d vagy \u00e9ppen olyan folyamatokat tanulm\u00e1nyoznak, amilyenek a bolyg\u00f3k belsej\u00e9ben zajlanak.<\/p>\n
Az egyik hatalmas eur\u00f3pai kutat\u00e1si infrastrukt\u00fara, a European XFEL tervez\u00e9se 20\u00a0\u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt, az \u00e9p\u00edt\u00e9se h\u00e9t \u00e9vig tart. A r\u00f6ntgenl\u00e9zer l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t 11\u00a0\u00e1llam (D\u00e1nia, Franciaorsz\u00e1g, Lengyelorsz\u00e1g, Magyarorsz\u00e1g, N\u00e9metorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Oroszorsz\u00e1g, Spanyolorsz\u00e1g, Sv\u00e1jc, Sv\u00e9dorsz\u00e1g \u00e9s Szlov\u00e1kia) v\u00e1llalta, a 2005-\u00f6s \u00e1rakon sz\u00e1molt 1,22\u00a0milli\u00e1rd eur\u00f3 eg\u00e9sz k\u00f6lts\u00e9gb\u0151l N\u00e9metorsz\u00e1gra 58\u00a0sz\u00e1zal\u00e9k, Oroszorsz\u00e1gra 27\u00a0sz\u00e1zal\u00e9k jut. Magyarorsz\u00e1g eg\u00e9sz jog\u00fa tagk\u00e9nt a k\u00f6lts\u00e9gek 1\u00a0sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t \u00e1llja.<\/p>\n
Magyar szakemberek a nyolcvanas \u00e9vek \u00f3ta haszn\u00e1lnak analitikai \u00e9s anyagvizsg\u00e1lati c\u00e9lb\u00f3l r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3kon alapul\u00f3 r\u00f6ntgenforr\u00e1sokat, ilyen ismereteket mindenekel\u0151tt a legnagyobb eur\u00f3pai szinkrotronn\u00e1l, a grenoble-i ESRF-n\u00e9l szereztek. Az MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpontban jelen pillanatban k\u00e9t kutat\u00f3csoport k\u00e9sz\u00fcl arra, hogy a hamburgi l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny egyik els\u0151 haszn\u00e1l\u00f3ja legyen. A Schenefeldben tervezett hat k\u00eds\u00e9rleti m\u0171szer k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 kett\u0151vel \u0151sszel kezd\u0151dhetnek az els\u0151 felhaszn\u00e1l\u00f3i k\u00eds\u00e9rletek.<\/p>\n
mti<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
El\u0151\u00e1ll\u00edtotta az els\u0151 felvillan\u00e1sokat m\u00e1jus 4-\u00e9n a F\u00f6ld leghosszabb szupravezet\u0151 line\u00e1ris r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3ja, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szint\u0171 szerkezeteket \u00e9s folyamatokat akarnak lef\u00e9nyk\u00e9pezni.<\/p>\n