A v\u00edzben felhalmoz\u00f3dott hullad\u00e9k hajthatn\u00e1 az \u00f3ce\u00e1nok szem\u00e9tgy\u0171jt\u0151 haj\u00f3it a Worcesteri Politechnikai Int\u00e9zet, a Woods Hole Oceanogr\u00e1fiai Int\u00e9zet \u00e9s a Harvard Egyetem kutat\u00f3i alapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
A tud\u00f3sok az amerikai akad\u00e9miai akad\u00e9mia foly\u00f3irat\u00e1ban (PNAS) megjelent tanulm\u00e1nyukban mutatj\u00e1k be, hogyan form\u00e1lhat\u00f3 \u00e1t a m\u0171anyagszem\u00e9t a haj\u00f3k \u00fczemanyag\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
Minden \u00e9vben t\u00f6bb milli\u00f3 tonn\u00e1nyi m\u0171anyag ker\u00fcl az \u00f3ce\u00e1nokba, ennek egy r\u00e9sze darabokra esik \u00e9s lebomlik, m\u00e1sik r\u00e9sze pedig \u00f3ri\u00e1si szem\u00e9thalomm\u00e1 \u00e1ll \u00f6ssze, amely az \u00f3ce\u00e1nok t\u00e1voles\u0151 ter\u00fcleteire is elsodr\u00f3dik. Mivel ezek a szigetek hatalmas vesz\u00e9lyt jelentenek az \u00f3ce\u00e1nok \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1ra, a k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151k elt\u00e9r\u0151 technik\u00e1kkal pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megtiszt\u00edtani t\u0151l\u00fck az \u00f3ce\u00e1nokat.<\/p>\n\n\n\n
Ezen projektek alatt a szem\u00e9tszigethez javar\u00e9szben haj\u00f3t k\u00fcldenek, amely a lehet\u0151 legt\u00f6bb hullad\u00e9kot \u00f6sszegy\u0171jti, ezut\u00e1n rakom\u00e1ny\u00e1t a kik\u00f6t\u0151be viszi, hogy ott feldolgozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
A korszer\u0171 tanulm\u00e1ny szerz\u0151i alapj\u00e1n sokkal hat\u00e9konyabb \u00e9s j\u00f3val ink\u00e1bb k\u00f6rnyezetbar\u00e1t lenne, ha mag\u00e1t a m\u0171anyag szemetet alak\u00edtan\u00e1k \u00e1t \u00fczemanyagg\u00e1, amely a szem\u00e9tfeldolgoz\u00f3 g\u00e9pet \u00e9s a haj\u00f3t is hajtan\u00e1, ez\u00e1ltal a folyamatot nem kellene megszak\u00edtani \u2013 olvashat\u00f3 a techxplore.com technol\u00f3giai h\u00edrport\u00e1lon.<\/p>\n\n\n\n
A mesterek alapj\u00e1n a m\u0171anyag hidrotermikus cseppfoly\u00f3s\u00edt\u00e1s (HTL) r\u00e9v\u00e9n olajj\u00e1 form\u00e1lhat\u00f3. A folyamatban a m\u0171anyagot 300-550 Celsius-fokra kell meleg\u00edteni a tengerszinti nyom\u00e1s 250-300-szoros\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
Kisz\u00e1molt\u00e1k, hogy egy HTL-\u00e1talak\u00edt\u00f3t sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 haj\u00f3 el\u00e9g olajat k\u00e9pes el\u0151\u00e1ll\u00edtani ahhoz, hogy \u00fczemanyagot biztos\u00edtson az \u00e1talak\u00edt\u00f3 \u00e9s a haj\u00f3 motorja r\u00e9sz\u00e9re is.<\/p>\n\n\n\n
A tud\u00f3sok elismerik, hogy az olaj \u00e9get\u00e9se sz\u00e9n-dioxidot bocs\u00e1tana a l\u00e9gk\u00f6rbe, de kiemelik, hogy a kibocs\u00e1tott volumen m\u00e9g \u00e1lland\u00f3an kisebb, mint az, amennyit a haj\u00f3 a szok\u00e1soknak megfelel\u0151 olaj el\u00e9get\u00e9s\u00e9vel bocs\u00e1t ki a kik\u00f6t\u0151be tart\u00f3 \u00fatjain \u00e9s vissza.<\/p>\n\n\n\n
Hozz\u00e1tett\u00e9k: a hidrotermikus cseppfoly\u00f3s\u00edt\u00e1s is j\u00e1r n\u00e9mi szil\u00e1rd mell\u00e9kterm\u00e9kkel, amit id\u0151vel a kik\u00f6t\u0151be kell sz\u00e1ll\u00edtani, de el\u00e9g lenne ezt p\u00e1r havonta megtenni.<\/p>\n\n\n\n
mti<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A v\u00edzben felhalmoz\u00f3dott hullad\u00e9k hajthatn\u00e1 az \u00f3ce\u00e1nok szem\u00e9tgy\u0171jt\u0151 haj\u00f3it a Worcesteri Politechnikai Int\u00e9zet, a Woods Hole Oceanogr\u00e1fiai Int\u00e9zet \u00e9s a Harvard Egyetem kutat\u00f3i alapj\u00e1n. A tud\u00f3sok az amerikai akad\u00e9miai akad\u00e9mia foly\u00f3irat\u00e1ban (PNAS) megjelent tanulm\u00e1nyukban mutatj\u00e1k be, hogyan form\u00e1lhat\u00f3 \u00e1t a m\u0171anyagszem\u00e9t a haj\u00f3k \u00fczemanyag\u00e1v\u00e1. Minden \u00e9vben t\u00f6bb milli\u00f3 tonn\u00e1nyi m\u0171anyag\u2026<\/p>\n