Elkészült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legkorszerűbb kisműholdja, az MRC-100, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja ezt követően. Az űreszközt az elképzelések alapján 2023 májusában bocsátják fel az űrbe.
A kisműhold három év alatt jött létre a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék trénereinek, kutatóinak és hallgatóinak együttműködésében. Nevét a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. Az MRC-100 5×5×15 centiméteres méretével a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja – olvasható a BME honlapján.
Elkészült a Műegyetem legmodernebb kisműholdja
A modern űreszközön a működést biztosító alegységeken, ugyanakkor az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is elfért. Fedélzetén három felsőfokú intézményben (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem Győr, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett mérőeszközök is a világűrbe jutnak.
A pályára állítás költségeit az egyesült államokbeli Amateur Radio Digital Communications alapítvány biztosítja. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. tetejébe a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A BME információja alapján mivel a műholdat a 2023 májusára tervezett felbocsátása előtt hat hónappal át kell adni a világűrbe juttatást biztosító cégnek, így az MRC-100 műhold a napokban indul útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi a világűrbe az Egyesült Államokból.
A 2013-ban indított SMOG projektben az MRC-100 az ötödik műhold, amit a BME-n fejlesztettek. A projekt részeként 2019 decemberében indult útnak a SMOG-P zsebműhold, amely 2020. szeptember végén fejezte be küldetését. Mérési eredményei alapján jött létre az első olyan elektromágneses szennyezettségi térkép, amely a digitális földfelszíni TV-sugárzás elektromágneses hatását mutatta be.
mti