Pályára állt és üzemel a negyedik magyar kisműhold, a SMOG-1

Pályára állt és funkcionál a negyedik magyar kisműhold, a SMOG-1 – közölte a fővárosi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A kisműholdat hétfőn bocsátották fel Bajkonurból, szerdán ugyanakkor sikeresen pályára állították. A magyar űreszközt a 32 kilogrammos olasz Unisat-7 műhold szerdán a kora délutáni órákban indította útjára egy automatizált kidobószerkezet segédkezésével öt másik kisműhold társaságában, 550 kilométer magasságban.

Az információ alapján a magyar műhold első jeleit csütörtökön éjjel a 0 óra 46 és 0 óra 56 perc közti Magyarország feletti áthaladáskor több magyar rádióamatőr is vette, köztük a fejlesztőcsapat automatizált és távvezérelt földi műholdvezérlő állomásai. A SMOG-1 minden alrendszere rendben funkcionál, töltöttségi szintje 90 százalék feletti.

Az 5-ször 5-ször 5 centiméter méretű SMOG-1 a fővárosi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevelőinek vezérlésével, egyetemi hallgatók aktív részvételével, képzési feladatok keretében, szponzorok segítségével készült. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék nevelők vezérlésével fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, ezenkívül külső szakértők is. A projekt- és start költségeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozzájárulásával.

A műhold irányítását, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E építmény tetején fedezhető fel műholdkövető állomás biztosítja. Az Érden van másodlagos földi vezérlőállomás mellett a Föld több rádióamatőre is követi a műhold útját és küldi az adatokat a fejlesztőkhöz. A műhold jeleinek vétele szerény készülékekkel bárki részére lehetséges, erről bővebb információ a projekt honlapján van.

A SMOG-1 fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember által keltett elektromágneses szennyezettségét (elektro-szmogot) vizsgáló műszer látható. Másodlagos küldetése a műholdat érő ionizáló sugárzás szintjének vizsgálata egy totál ionizáló dózis mérő rendszer támogatásával. A SMOG-1 újdonsága, hogy egy mágnesesen veszteséges anyagot alkalmaz, amelynek célkitűzése a több mint 18 évre becsült pályaélettartam csökkentése annak érdekében, hogy minimalizálja a műhold aktív működése után az űrszemétként eltöltött időt.

A közleményben felidézik, hogy a 2013-ban indult SMOG projektben két repülő példány készült a műholdból, melyek közül az egyik ezelőtt kapott startlehetőséget, mindent összevetve SMOG-P néven előkísérlete volt az aktuális missziónak. Az előfutár 2019. december 6-án indult, kategóriájában világelsőként működőképesnek bizonyult, ezt követően 2020. szeptember 28-án, pályája végén, funkcionáló űreszközként a Föld légkörébe érve elégett és ezáltal sikeresen befejezte küldetését. Mérési eredményei alapján elkészült az első publikus, a Föld digitális földfelszíni TV sávú elektromágneses szennyezettségét ábrázoló térképe.

A sikeres pályáraállítással, a SMOG és ATL-1 műholdak műegyetemi fejlesztői csapata jelen pillanatban a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést tudhatja magáénak.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a fővárosi Műszaki és Gazdaságtudományi Felsőfokú intézményben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetésével, az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, mindemellett a Természettudományi Kar összefogásával kidolgoztak egy Magyarországon páratlan űmérnöki mesterképzési programot, melyre várhatóan 2022 februárjától várják a műszaki és természettudományi felsőfokú alap- vagy mesterképzéssel rendelkezők jelentkezését.

mti

Hozzászólások lezárva.