Az Energiatudományi Kutatóközpont vezetésével fejlesztik a Gateway űrállomás sugárzásmérő rendszerét

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) által vezetett internacionális konzorcium fejleszti a Gateway Hold körüli űrállomás sugárzásmérő rendszerének kísérleti egységét – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

A 2020-as évek centrumában Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem óvja ezután a Föld mágneses tere, sem mindazonáltal atmoszféra, mindent összevetve az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön.

Az Energiatudományi Kutatóközpont vezetésével fejlesztik a Gateway űrállomás sugárzásmérő rendszerét
Az Energiatudományi Kutatóközpont vezetésével fejlesztik a Gateway űrállomás sugárzásmérő rendszerét

A Gateway így sugárzásvédő burkolatot kap, és folytonosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál ezt követően az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A rendszer fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH EK nyerte a REMRED Kft. -vel együtt.

Az információ alapján az IDA kísérleti egység feladata az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) célú vizsgálata és permanens megfigyelése lesz az űrhajósok biztonsága érdekében. Ehhez jó néhány állam és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni.

Az ESA-tagállamok közül Magyarország mellett Németország és Csehország is hozzájárul egy-egy műszerrel a projekthez. Az információ alapján az EK TRITEL műszere az IDA kísérleti egység legkomplexebb és legszámottevőbb detektora lesz. A rendszer központi egységét a REMRED Kft. fejleszti.

Az IDA a Gateway Hold-űrállomás NASA révén alkotott lakómoduljában kap ezután helyet.

A modul felbocsátására várhatóan 2024-ben kerül ezután sor egy Falcon Heavy hordozórakéta fedélzetén, és 2025-ben érheti el végső pozícióját a Hold körül. Ezt követően az IDA minimum hét évig, de akár az űrállomás egész élettartama alatt üzemelhet a fedélzeten.

Az IDA rendszertől azt várják a mesterek, hogy az jövőbeni évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú akadémiai és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához.

Az IDA rendszert fejlesztő konzorcium tagja például a Német Űrügynökség, az AIRBUS és az ADVACAM s. r. o. Az elnyert ESA-támogatás egész összege 3 791 988 euró (közel 1 373 837 252 forint), ehhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium újabb 275 000 euró (közel 99 632 500 forint) hozzájárulást nyújt – olvasható az ELKH közleményében.

Hozzászólások lezárva.