Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Felsőfokú intézményben

Internacionális űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai karának kutatói egy EU HORIZON pályázat keretében: a mesterek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és csinálnak különleges polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban – közölte az egyetem sajtóközpontja a sajtó képviselőivel.

Közleményük alapján az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén. Az aerogélek a Föld legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni.

Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Felsőfokú intézményben

Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Felsőfokú intézményben

Az aerogélek hasznosítása, felhasználási lehetősége felettébb sokszínű, alkalmazzák példaként gyógyszerhordozóként és szigetelő rétegként is. Az felsőfokú intézményben építettek egy, a legkorszerűbb elvárásoknak is korrekt kísérleti üzemet, ami alkalmas arra, hogy technológiai fejlesztésekhez előállítsanak aerogéleket – jelezte Fábián István egyetemi tanár megjegyezve, hogy a kutatócsoport 2019 óta együttműködik a Német Légügyi és Űrkutatási Központtal (DLR), felkérésükre vesznek részt az internacionális projektben. Ebben a feladatuk, hogy űreszközök hőszigeteléséhez sajátos polimer aerogéleket fejlesszenek és gyártsanak.

Kalmár József projektvezető közölte még: a decemberben fellőtt James Webb űrtávcsövet a napsugárzástól hőpajzs óvja, amit a NASA gyártott. A projekjük egyik célja, hogy ezt reprodukálják szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével.

Ezek 90 százaléka levegő, a maradék mindazonáltal alaposan kemény és időálló műanyag. Ebből kell módfelett vékony lapokat készíteni, bevonatolni, ezután rétegezni, mindent összevetve lesz belőle hőpajzs – indokolta a mester.

Az aerogélek mindemellett meglehetősen alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók. A projekt EU által dedikált stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja előállítani, ne függjön az Egyesült Államoktól vagy Kínától – ismertette Kalmár József.

A közlemény kiemeli: a projekt megvalósításán kilenctagú konzorcium dolgozik, a Német Légügyi és Űrkutatási Centrum (DLR), az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalatoskodó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két társaság Európa legnagyobb űreszköz (rakéta, műhold, modul) gyártója.

A projektben csaknem 60 mester dolgozik ezt követően, a Debreceni Egyetemről négy felfedező vesz részt a munkában, főképpen doktori fokozattal büszkélkedhető vegyészek és vegyészmérnökök. A három évig tartó program novemberben kezdődik, összköltségvetése hárommillió euró. Amennyiben a projekt eredményes lesz, az együttes munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is – írták.

mti

Hozzászólások lezárva.