Több mint tízmilliárd éves csillagcsoportról küldött képeket a James Webb űrteleszkóp, ezzel a tudósok minden eddiginél jobb betekintést kaphatnak az univerzum életének korai szakaszába – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
A James Webb képein a Földtől több mint 200 ezer fényévnyire, a Kis Magellán-felhő nevű törpegalaxisban található NGC 346 jelű csillagklaszter megfigyelhető, amely azért különösen érdekes, mert a korai univerzumra hasonlít, arra a szakaszra, mikor is a csillagok kialakulása a csúcsponton volt.
A tudósok arra számítanak, a csillagrégió tanulmányozása újabb válaszokat adhat arra, hogyan fejlődtek ki az első csillagok a „kozmikus délben”, mindössze 2 vagy 3 milliárd évvel az ősrobbanás után.
A képeket ismertető tanulmány vezető szerzője Olivia Jones, az angol csillagászati technológiai intézet Webb-ösztöndíjasa hangoztatta, ez az első alkalom, hogy egy másik galaxison belül a kis és nagy tömegű csillagok kialakulásának egész folyamatát nyomon követhetik.
A vizsgált csillagcsoportban előcsillagok, vagyis protocsillagok vannak, melyek az űrben található gázból és porból álló felhők, a csillagok elődei.
Amint a gáz és por összegyűlik, az a környező molekulafelhőből származó szalagokra hasonlít. Az anyag koronggá alakul, ami központi protocsillagot táplálja. Ezelőtt már kimutatták a gázt a protocsillagok körül, a James Webb segédkezésével a port is detektálták.
A 2021 karácsonyán felbocsátott James Webb a legnagyobb teleszkóp az űrben, olyan objektumokat lehet vele vizsgálni, amelyek túl régiek, túl távoliak vagy túl halványak a Hubble űrteleszkópnak.
A James Webb 2022 júliusban több milliárd éves, távoli galaxisok nagy felbontású képeit hozta létre, de felvételein megmutatta a Jupiter óriásbolygó időjárási viszonyait, holdjait, magassági szintjeit, felhőtakaróját és sarki fényeit is.
A kutatócsoport egyik tudósa, Guido de Marchi, az Európai Űrügynökség munkatársa kijelentette: lehetséges, hogy nemcsak a csillagok, hanem a bolygók építőköveit is látják.
„Mivel a Kis Magellán-felhőben a csillagszületés csúcspontján a galaxisokhoz hasonlóak voltak a viszonyok, elképzelhető, hogy a Föld-típusú, azaz kőzetbolygók ezelőtt jöhettek létre az univerzumban, mint gondoltuk volna” – érvelt.
mti